HANNOVERI:

A hannoveri a vil�g legjobb ugr�- �s legjobban idom�that� lovai k�z� tartozik. A fajt�t 1735 �ta teny�sztik a Celle melleti m�nesben els�sorban gazdas�gi, fogath�z� �s katonai c�lokra. A
t�rzsk�nyvet 1790-ben nyitott�k meg. A teny�sz alapot 14 fekete holsteini m�n k�pezte, amelyek a k�rny�ken tal�lhat� kanc�kkal kiv�ll� munkalovakat hoztak l�tre. K�s�bb a fajt�ban teliv�r �s a clevelandi pej v�rt vittek nemes�t�si c�lb�l: ennek eredm�nyek�nt a lovak k�nnyebek �s jobb teljes�t�k�pess�g�ek lettek. Az �llatokat els�sorban fogathajt�shoz �s katonai c�lra teny�sztett�k. M�g k�s�bb a fajt�t teliv�rekkel �s trakehnenivel nemes�tett�k, hogy kifejezett sportlovat nyerjenek.

FELHASZN�L�S:

A hannoveri lovakat nem kifejezetten gyorsas�gra �s hossz�, tart�s ig�nybev�telre teny�sztik, m�gis term�szetes mozg�sig�ny�k �s nagy teljes�t�k�pess�g�k az els� oszt�ly� ugr�- �s betan�tott lovak k�z� emelik �ket. Nemzetk�zileg is elismertek �s nagyra becs�ltek a fogathajt�sba �s szabadid�l�k�nt. A teliv�rekkel keresztezett lovak gyorsabbak, k�l�n�sen sokoldal�ak, �s ez�rt is igen keresettek.

K�llem:

A hannoveri viszonylag nagy �s neh�z, emellett azonban ar�nyos �s jellegzetes melegv�r� l�. A k�zepesen nagy fej sz�pen �velt, izmos �s er�s nyakon �l. A v�ll izmos, a lapocka j� sz�gben �ll, a mar tiszt�n meghat�rozott. A l� j�l megalapozott, az �gy�kr�szek kiv�l�an z�rtak. A keresztt�j�k izmos �s gyakran enyh�n ferde. A farok magasan t�z�tt. A hannoveri pat�i er�sek, j�l form�ltak, �s r�vid sz�r v�g�n fejl�dnek. A tarka �s p�tty�z�tt lovak kiv�tel�vel minden sz�n megengedett.

JELLEMZ�I:

A cellei m�nes alap�t�sa 1735 �ta az �sszes t�rzsk�nyvezett hannoveri l�ba H bet�t �getnek. A lovak nemes jelleg�ek, j�r�sm�djuk energikus �s korrekt.

MARMAGASS�G:

165 - 175 cm