Akhal-teke

Marmagass�ga: 150-164 cm

K�l�nleges megjelen�s� l�. A feje kicsi, egyenes profil�, szemei kifejez�ek. V�lla d�lt, a mar kifejezett. Mellkasa lapos, nem t�ls�gosan m�ly. H�ta hossz�, fara csapott, farka m�lyen t�z�tt. L�bai sz�razak, er�sek, pat�i kem�nyek. A fed� �s hossz� sz�r�k jellegzetesen finomak, v�kony sz�l�ak, rendk�v�l csillog�ak, gyakran aranyl� f�ny�ek. Kitart�, nagy �ll�k�pess�g� l�, testalkata miatt "a lovak ag�rj�nak" is nevezik. Mozg�suk rugalmas, t�r�lel�, k�nyelmes, k�nnyen ki�lhet�. �get�sben mutat legszebben, v�gt�j�t ink�bb laposan ny�jtja, ami a sztyeppei lovakra jellemz�. A lehets�ges sz�nei: pej, s�rga, fekete, fak�, palomino, perlino, cremello �s sz�rke. �rz�keny, �l�nk v�rm�rs�klet�, intelligens, b�tor, ragaszkod� term�szet� l�.

Az akhal-teke a vil�g legr�gebbi l�fajt�inak egyike, s�t, sokak szerint a leg�sibb l�. H�rodotosz le�r�sa szerint ugyanis Xerxesz sereg�ben szolg�l� arabok tev�n harcoltak, nem lovon, vagyis a m�sok �ltal leg�sibbnek tartott arab teliv�r csak k�s�bb alakult ki. Teny�szt�se m�r 2500 �ve �ta folyik K�z�p-�zsia sztyepp�in. A nev�t a Karakum-sivatag sz�l�n fekv� Ahal o�zisr�l �s a teke nev� t�rzsr�l kapta.

Az els� r� utal� �r�sos eml�kek az assz�rokt�l sz�rmaznak, amelyekben „a hegyekb�l sz�rmaz� szamarakk�nt” eml�tik. A Tiglatpalasart (i.e.1115-1077) dics��t� �r�sok 1200 hadisarck�nt szerzett l�r�l eml�keznek meg. H�rodotosz is k�z�lte a fajta le�r�s�t, mikor arr�l a 10 szent l�r�l �rt, amelyek Xerx�sz sereg�ben az Akhuramazd�nak szentelt kocsit h�zt�k. A r�g�szek a Pazirikban (Altaj) felt�rt szk�ta s�reml�kben is megtal�lt�k ezt a lovat.

A fajta jelent�s szerepet t�lt�tt be a t�rs�g t�rt�nelm�nek alak�t�s�ban. Perzs�k, m�dek, k�naiak �s Nagy S�ndor maced�njai pr�b�lt�k megszerezni ezeket a lovakat, t�bbnyire fegyverrel, ha az nem ment, h�zass�gk�t�sekkel. Nagy S�ndor akkor jutott hozz� kora leggyorsabb lovaihoz, mikor feles�g�l vette Rox�n�t. A r�mai cs�sz�rok �s bagdadi kalif�k egyar�nt nagyra �rt�kelt�k ezt a lovat, amely a korabeli h�rad�sok szerint 10 napig folyamatosan k�pes volt naponta 150 km-t megtenni. K�s�bb a mongolok �s szeldzsuk t�r�k�k seregeit is er�s�tette.

A fajta visszaszorul�sa a Selyem�t jelent�s�g�nek cs�kken�s�vel, ezzel egy�tt a k�z�p-�zsiai birodalmak hanyatl�s�val vette kezdet�t, olyannyira, hogy az �jkorra teljesen h�tt�rbe szorult az arab teliv�rrel szemben. Jelenleg mind�ssze p�r sz�z tiszta v�r� akhal-teke �l a vil�gon, f�leg T�rkmeniszt�nban, melynek egyben c�mer�llata is.

Az akhal-teke kiv�teles teljes�tm�ny�t j�l p�ld�zza az a verseny, mikor 1935-ben 84 nap alatt 4300 km-t lovagoltak le vele, Ashgabadb�l Moszkv�ig, amelyb�l 360 km sivatagi terep volt.

Az akhal-tekini lovak k�r�l egy k�l�n�s t�rt�net, a "v�rt izzad�" l� legend�ja kering. Ennek a legend�nak az a val�s�galapja, hogy ezen lovak b�re igen v�kony. Er�s ig�nybev�tel sor�n, a kidagad� erek �ttetszenek a b�r�n �s olyan hat�st keltenek, mintha v�rezne a l�. Ha valamilyen okb�l ezek az erek meg is s�r�lnek, a v�r a b�rfelsz�nen keveredhet a val�di izzadts�ggal, ami �gy l�tszik, mintha a l� v�rt izzadna.

Intelligens, k�nnyen idom�that�, tehets�ges ugr� �s versenyl�. T�r�keny alkatuk ellen�re er�s �s kitart� lovak.