A mrens, msnven arigeois pni nevt a franciaorszgi Arige folyrl kapta. Õshazja a Pireneusok keleti rszn, Spanyolorszg s Franciaorszg hatrvidkn tallhat. Rgi vltozatrl mr Julius Caesar pontos lerst tudott adni, hiszen a gall hborkban nagy szmban vettek rszt ezek a pnik. A fajta kizrlag a spanyol-andorrai hatrvidk magas fekvsû vlgyeiben fordul elõ, s ltszmt tekintve a ritka fajtk kz sorolhat.
Az Arige megyei Niaux tbb ezer ves barlangrajzain fekete hegyi pni lthat vrses rnyalat tli bundban, jellegzetes szakllal. Ktsgtelen, hogy ez a l a mrens pni õse lehetett. Szlõfldjk szak-Anglia hegyvidkhez hasonl, gy nem meglepõ, hogy a fekete sznvltozat nagyon hasonlt az angol fell pnira, s a dalesi pninak mondhatni pontos msa, de a holland frz lra is erõsen emlkeztet.
Marmagassga 134-148 cm kztt van, a felsõ mrethatrt azonban csak az alfldi legelõkn, bõsges tpllkon nevelkedõ llatok rik el. Teste tmeges, amely valsznûleg a rmaiak mlhs lovaival trtnt keveredskbõl addik, de ksõbb tbb alkalommal keleti hats is rte õket, ami finomtott valamelyest testalkatukon. Szne egyntetûen fekete, tlen vrses rnyalattal. Fehr jegyek csak ritkn vannak rajtuk, a lgykon elõfordulhat nmi fehr pettyezs. Feje durva is lehet, de ltalban viszonylag szp formj. Homloka lapos, fle rvid, vaskos s nagyon szõrs. Orrhta egyenes. Szeme figyelmes, lnk s szeld tekintetû. Tlen az llkapcsn jellegzetes szakllt nveszt. Nyaka elg rvid s egyenes, nem tl elegns. Srnye nagyon ds, ez mg durvbb megjelenst klcsnzhet fejnek. Hta hossz, de erõs, igazn j mlhsra vall. vmrete nagy, szgye szles, vlla egyenes s meredek, marja alacsony, a lapockk kztt nem elg szles. Fara ltalban csapott s kerekded, farka kiss mlyen tûztt. A legtbb magashegyi lhoz hasonlan a mrens pninak is sûrû, durva tapints farokszõrzete s srnye van. Vgtagjai nem olyan vastagok, mint amit egy hegyi pnitl vrnnk. A hts lbakon gyakori a tehnlls, de ez ms hegyi pni–fajtkra is jellemzõ. Prjt ritktan biztos lptû, soha nem csszik ki a lba all a talaj a meredek, jeges hegyoldalakon. Patja rendkvl tmr, kifogstalan felptsû, egyltaln nem szorul patkolsra.
A mrens pni sokoldal, btor, van egynisge, ha jl idomtjk knnyen kezelhetõ, felttlen engedelmessget mutat gazdja irnt. A kevs s gyengbb minõsgû takarmnyt is kemny munkval hllja meg. A pni kitûnõen tûri a zord telet, s otthon rzi magt a meredek hegyoldalakon, ezrt legtbbjk az egsz vet szabad g alatt tlti. Egyedl a nagy nyri melegben van szksge vdelemre a tûzõ nap ellen. A kiscsikk a tavaszi hban szletnek s letk sorn nem sok problmjuk van az egszsgkkel. Jniusban a mnest felvezetik a magasan fekvõ nyri hegyi legelõkre, ahol tbb hnapot szabadon tltenek, az embertõl tvol Ennek ksznheti a fajta kzismerten hres lelki egyenslyt.
Sportban nem hasznljk, a mrens egy igazi munkapni: elsõsorban mlhsknt hasznostjk, a hegyvidki farmokon szntshoz: a traktornak tl meredek hegyoldalak mûvelsnl a pni biztos lptekkel jr. Rgebben a zugkereskedelem a spanyol-francia hatrvidk lakinak mindennapos tevkenysge volt, s a csempszek nehezen boldogultak volna biztos lptû pnik nlkl.
Manapsg hobbipniknt is elterjedt, gyerekek s felnõttek egyarnt lovagolhatjk, kedves jelleme miatt npszerû pni a francia gyermekek krben.
Magyarorszgon nem tallhat meg a fajta, de Olaszorszgban, Hollandiban, Nmetorszgban s Tunziban is terjed npszerûsge.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
